Hehe, én is a lábas képek után gondoltam arra, hogy akkor az enyéimből nagy baj már nem lehet
de akkor csikimester 5-re való tekintettel itt van néhány korhatár nélküli:
Mr.1.jpg
Az erdő túloldalán, kis házikójában Csiki úr még aludt.
Ugye, még nem is hallottál róla?
Pedig létezik!
Kicsi, gömbölyű és nem is gondolnád, milyen hosszúra tudja nyújtani a karjait!
Hihetetlenül hosszúra!
Csiki úr valami vicceset álmodhatott ezen a meleg, napos reggelen, mert nevetett egy nagyot, és ettől mindjárt fel is ébredt.
Felült az ágyban, kinyújtóztatta hihetetlenül hosszú karjait, és hatalmasat ásított.
Meg is éhezett, és tudod, mit csinált?
Mr.2.jpg
Kinyújtotta egyik hihetetlenül hosszú karját, át az ajtón, le a lépcsőn, kinyitotta a konyhaajtót, benyúlt a konyhaszekrénybe, kinyitotta a kekszes dobozt, kivett belőle egy kekszet, aztán visszahúzta a karját, fel a lépcsőn, át az ajtón, vissza egészen az ágyig.
Milyen jó is annak, akinek ilyen hosszú karja van!
– A mai nap éppen megfelelőnek látszik a csiklandozáshoz – gondolta Csiki úr, miközben a kekszet majszolva kibámult az ablakon.
Így hát, miután bevetette az ágyát és megreggelizett, sétára indult az erdőben, és közben jól körülnézett, kit csikizhetne meg.
Akit csak lehet!
Mr.3.jpg
Végül egy iskolához érkezett. Senkit nem látott, ezért felnyúlt hihetetlenül hosszú karjaival az emeleti ablakpárkányig, felhúzta magát, és bekukucskált az ablakon.
Az osztályterem tele volt gyerekekkel, és a tanár épp a táblára írt valamit.
Mr.4.jpg
Csiki úr várt egy darabig, aztán az egyik hihetetlenül hosszú karjával benyúlt az ablakon, és megcsiklandozta a tanárt!
Aki erre nagyot ugrott, aztán villámgyorsan megfordult, hogy lássa, ki volt az.
De senkit se látott!
Csiki úr huncutul elmosolyodott.
Várt még egy kicsit, aztán megint megcsikizte a tanárt! És most már addig csikizte, amíg végül a tanár hangosan nevetett. – Elég! Elég legyen! – kiabálta újra meg újra.
A gyerekek is mind nevetni kezdtek – még sohasem láttak ilyen vicceset az osztályteremben!
Óriási felfordulás kerekedett!
Mr.5.jpg
Csiki úr csikizett még egy utolsót a tanáron, aztán gyorsan visszahúzta a karját, ki az ablakon.
Magában nevetgélve leszökkent az ablakpárkányról, a tanárra hagyva, hogy magyarázatot találjon rá, mi történt.
De persze nem talált.
Ezután Csiki úr a város felé vette útját.
És micsoda napja volt!
Először az útkereszteződésben épp a forgalmat irányító közlekedési rendőrt csiklandozta meg.
Amiből hatalmas forgalmi dugó lett!
Mr.6.jpg
Azután a zöldségest, aki éppen az almákat rakta kupacba.
A zöldséges hanyatt esett, az almák pedig mindenfelé szétgurultak!
A vasútállomáson a vasutas jelezni akart, hogy indulhat a vonat, és Csiki úr éppen akkor csikizte meg, amikor feltartotta a karját.
A vasutas újra meg újra jelezni próbált, de Csiki úr mindig megcsikizte, ezért végül a vonat tíz perc késéssel indult.
Az utasok nagyon dühösek voltak!
Mr.7.jpg
Mindenkit megcsikizett, aki csak az útjába került.
Az orvost.
A hentest.
Még a jó öreg Bélyeg úr, a postás sem lehetett tőle biztonságban – az összes levelet egy pocsolyába ejtette!
Mr.8.jpg
Végül Csiki úr hazament kis házikójábs az erdő túlfelén.
Karosszékében ülve csak nevetett és nevetett, ahányszor eszébe jutott, ki mindenkit csiklandozott meg.
Ezért hát, ha egy kicsit is csikis vagy, óvakodj Csiki úrtól és hihetetlenül hosszú karjaitól!
Gondolj csak bele. Előfordulhat, hogy a közelben van, miközben te ezt a könyvet olvasod.
Mr.9.jpg
Lehet, hogy éppen az ajtót nyitja, vagy talán már át is nyúlt a szobán.
És még mielőtt észrevennéd, jó alaposan…
…megcsikiz!
Jajj, csak adná az ég... 
a legfelső két csajszi a legaranyosabb 
de aztán sikerült 
