Nézzétek! Ha az ftp-hozzáféréshez az kéne, hogy személyesen találkozzak veletek, még nem tudom, képes leszek-e megtenni. Egyelőre nem érzem, hogy arccal tudom magam vállalni, még előttetek se. Egy-egy jó történetet biztos, hogy fogok írni, de a történetek miatt pláne nem tudom magam felfedni. Így is van egy félelmem, hogy esetleg sokan azért olvassák a történeteket, hogy jót röhöghessenek a haverjaikkal, hogy "nézzétek, milyen elborult emberek is vannak".
Nézd. Te már korábban is ezt írtad a személyes találkozó ötletére. Amellett viszonylag ritkán írsz ide, s úgy érzem, semennyire sem sikerült megismernünk téged, még csak felületesen sem. Mindezek fényében úgy gondolom, sosem leszel képes arra, hogy elgyere egy találkozóra. Mivel semennyire nem ismersz minket - gondolom én - nem beszélgetsz velünk, csak időnként feljössz 1-1 történettel, vagy néha írtál a videókhoz, ezért indíttatásod sem nagyon lesz arra, hogy találkozz velünk. Én is azért mentem el, mert itt a fórumon néhány beszélgetés alkalmával - akár chaten, sőt, nonoval pl. msnen - szimpatikusnak és jófejnek tartottam őket, és úgy éreztem, személyesen is szeretnék találkozni velük. Nem is bántam meg. Pedig talán emlékszel, mennyire nagyon zárkózott voltam a kezdetek kezdetén. Velük mégis feloldódtam, és nagyon örülök, hogy részese lehettem a találkozóknak. (és már nagyon várom a következőt!

)
Szóval csak arra szeretnék kilyukadni, hogy nem meglepő, hogy nem érzed, tudnád-e arccal vállalni magad előttünk, mivel a felületes fórum-hozzászólásokon kívül nem beszélsz senkivel "komolyabban". Ezzel persze semmi baj nincs az égvilágon, vannak, akiknek ez nehezebben, vagy egyáltalán nem megy. Természetesen ha nem szeretnél találkozni, nem muszáj, és így is szívesen olvassuk a bejegyzéseidet, történeteidet. De kényszerből ne gyere el csak azért, hogy meglegyen az ftp-hozzáférésed.
Egyébként már én is sokkal nyugodtabb vagyok a tudat hatására, hogy most már csak regisztrált felhasználók olvashatják a hozzászólásokat. Ez egy nagyon jó ötlet volt
