Dani a Könyves boltban

Ez a történet csupán kitaláció, a valósággal való bármi nemű hasonlóság pusztán a véletlen műve.


Dani a Könyves boltban

Írta: Red Kneesocks

Szereplők:
Kata: 35 éves, könyvesbolti eladó

Dani: 25 éves, rövid barna hajú, barna szemű, vékony testalkatú, kerekesszékes fiú.
Ruhája: 1 barna melegítő együttes, 1 élénk piros addidas póló, 1 fehér atléta, 1 szürke boxeralsó, 1 pár piros focilabda-mintás bokazokni, és 1 pár barna hótaposó

Helyszín: Egy Könyves bolt

Dani a mindig vidám kerekes székes fiú, úgy dönt, hogy 25. születésnapján meglepi magát egy izgalmas könyvvel. Ezért ezen a napsütéses szép hétfői napon elindul a kedvenc könyves boltjába, egy bevásárló központba. Dél van és nincs senki az utcán, így aztán néhány perc utazás után meg is érkezik a bevásárló központba. A földszinten végig menve elér a liftekhez, majd az egyikkel elindul a második emeletre. Pár másodperc múlva meg is érkezik a lifttel, majd lassan eléri a célját. Egy teljesen átlagos könyves boltot kell elképzelni, valahol a hatalmas bevásárló központ egyik eldugod szegletében. Dani széles mosollyal az arcán lép be a jól ismert üzletbe. Amit maga mögött hagyja az üzlet nagy üvegajtaját hangosan köszön, majd elindul az ismerős polcok között a regények felé. Ekkor egy kellemes női hang üdvözöli őt a távolból.

--Szia Dani! Ismerd a járást néz körül, és válaszd ki mit szeretnél? Mindenjárt én is megyek!
--Rendben!

Ezzel Dani elkezdte lapozgatni a polcokon szép rendben sorakozó könyveket. Egyszer csak hirtelen a semmiből előtűnik Kata az üzlet eladónője, és kedvesen üdvözli régi kuncsaftját.

--Szia Dani! De rég láttalak! Mit szeretnél?
--Még nem tudom valami izgalmas könyvre gondoltam, ugyanis ma van a születésnapon!
--Óóó, hát akkor boldog születés napot kívánok!
--Köszönöm!
--És találtál, már valamit ami érdekel?
--Hát, nem igazán. Tudsz nekem ajánlani valamit?

Kata ekkor pár percig csendben gondolkodott, majd így szólt:

--Figyelj csak! Gyere velem hátra a raktárba, azt hiszem tudnék valamit ajánlani neked!

Dani némán rábólintott az ötletre, majd elindultak a raktár felé. Fél úton aztán Kata így szólt:

--Mielőtt bemegyünk bezárom az üzletet, hogy ne zavarjon senki, úgy is itt az ebédszünet!

Kata ekkor sietve bezárta az üzletet és kiírta az ajtóra, hogy ebédszünet. Ezután mindketten bementek az üzlethelyiség végén lévő raktárba. Először Dani mentbe, majd őt követte az eladó. Dani ekkor hirtelen elámult, hogy mekkora raktárhelyisége van ennek a pici kis üzletnek. A szoba legalább háromszor akkora volt, mint maga a könyvesbolt. Elégé lepukkant helyiséget kell elképzelni, koszos szürke falak, szürke ipari padló, telis-tele könyvekkel. Dani annyira meglepődött rengeteg könyv láttán, hogy szinte el is felejtett levegőt venni. Kata ekkor oda ment az egyik kupachoz, majd rövid keresgélés után előhúzott egy szépen bekötött regényt, majd oda vitte a fiúhoz.

--Nézd csak! ez a könyv egy világhírű szabaduló művészről szól, és az ő rejtélyes haláláról.

Dani csillogó szemekkel a kezébe vette majd így szólt:

--Meglehet nézni?, Belelapozhatok?
--Hát persze, csak vigyázz meg ne sérüljön!

Dani ezzel óvatosan kibontotta a csomagolást, majd elkezdett lapozgatni. Pár pillant múlva aztán Kata kedvesen megszólalt:

--Nézd csak! A könyv végén még fotók is vannak.

Dani elégedetten bólintott majd elkezdte nézegetni a képeket. A képek a bűvészt ábrázolták mutatványai közben. Ahogy a fiú lapozgatott a fotók között, Kata hirtelen megszólalt:

--Mit szólnál hozzá, ha valamelyik trükköt kipróbálnánk rajtad?- ekkor mind a ketten elnevetik magukat.
--Na? Mit szólsz hozzá?- kérdezi ismét az eladónő, nevetve.

Dani ekkor egy kissé meglepődik, de annyira megtetszik neki a könyv, hogy úgy dönt belemegy a játékba.

--Oké! De, hogy kötözöl meg?
--Ezt csak bízd rám!

Ekkor Kata gyorsan körül néz a raktárban, majd néhány perc múlva jó néhány méter kötőző zsineggel és egy jó kora darab linóleummal tér vissza. A linóleumot gyorsan leteríti a földre, majd segít Daninak levenni a cipőjét. Miközben próbálják megszabadítani cipőitől, Dani így szól:

--Kata! Miért veszed le a cipőmet?
--Azért kicsi Dani, hogy jobban összetudjalak kötözni!- vágja rá mosolyogva az eladó.
--Ez nem ér! Akkor nem fogok tudni kiszabadulni.

Ekkor Kata végre sikeresen megszabadította az egyik cipőjétől, így végül megpillanthatta a fiú élénk piros focilabda-mintás bokazokniját. Az eladónő ekkor elnevette magát majd így szólt:

-Ni csak mi van itt! De szép zoknicskája van itt valakinek!
--Tetszik?
--Igen! Nagyon csinos!
--Örülök, hogy tetszik!
--Nagyon aranyos kis zoknid van! Mond csak Dani te csiklandós vagy?

Mielőtt Dani bármit is válaszolhatott volna, az eladónő finoman elkezdett körözni a fiú zoknis talpán. Dani ettől rögtön nevetni is kezdett:

--NEE! HEHEHEHEHE!!! EZ CSIKIZZ!!! HEHEHEHEHE!!! EZT NE! HAHAHAHAHAHA!!! NAGYON CSIKIS VAGYOK!!
--Jaj-jaj! Te aztán tényleg csiklandós vagy.
--Igen! Kérlek ne csikizz többet! Nem bírom! – válaszolja Dani kissé lihegve.
--Hát ezt nem ígérem! Majd meglátjuk milyen ügyen szabadulsz ki!
--Ne, én tényleg nem bírom…
--Csend legyen! Most pedig mássz át a linóleumra!- jelenti ki kedvesen de határozottan az eladónő.

Dani tartva az újabb csikizéstől, szót fogad és immár cipőitől és pulóverétől megszabadulva mászik le a földre. Pár pillanattal később már hason fekve várja, hogy megkötözzék. Nem is kell soká várni, Kata először a kezeit majd a bokáit köti jó szorosan össze a fiúnak, majd még egyszer összekötözi a fiú kezeit és a lábait a háta mögött. Így most már behajlított lábakkal, és hátra feszített karokkal fekszik Dani a földön, végképp mozdulatlanná téve. Miután minden kötelet elhasznált Kata kissé gúnyosan így szólt:

--Kész! A bűvésznek kb. 5 percébe kerülne innen kijutni. Lássuk neked hány percre van szűkséged?

Dani ekkor elkezd a földön ficánkolni, és megpróbálja a kezeit kiszabadítani. De persze reménytelen a helyzete, így néhány perc elteltével, lihegve az erőlködéstől így szól:

--Nem megy! Szabadíts ki, kérlek!
--Feladod?
--Igen fel!

Kata ekkor elmosolyodik, és így szól:

--És mond csak mi legyen annak a büntetése, aki nem tudd szabadulni hmm…?
--Büntetés?- kérdez vissza Dani riadtan.
--Mit szólnál egy kis csikihez?
--Azt ne! Kérlek, bármit, csak azt ne…!
--Ugyan-ugyan! Olyan rég csiklandoztam meg bárkit! A gyerekeim régen imádták, ha csiklandoztam őket. Szerintük isteni kezem van!- jelentette ki nevetve az eladónő.

Mire Kata felvázolta a jövőt Dani már tudta, hogy nagyon hosszadalmas „kínzás” vár rá. Amint ez a gondolat végig cikázott az agyában hirtelen felnevetett:

--HAHAHAHAHAHAHA!!! ÁÁÁÁ!!! HAHAHAHA!!! EZT NE!!! HEHEHEHEHEHEHE!!! NEM BÍROM!!! HEHEHEHEHEHEHEHE!!! NE CSIKIZZ!!! HAHAHAHAHAHAHAHA!!! HAGYD ABBA!!! HHEHEHEHEHE!!! NEEE!!! HEHEHEHEHEHEHE…!!!
Csiki-csiki-csiki! De nagyon csikis! Csiki-csiki-csiki-cski! Jaj, de csikis! Csiki-csiki-miki…!

Kata ekkor éppen Dani lábujjait csiklandozza, hihetetlen alapossággal. Dani hiába tesz meg mindent, képtelen szabadulni a kötelek szorításából, így más megoldás nem lévén vadul ide-oda mozgatja a lábfejét, hogy elkerülje a csiklandozó ujjak támadását. Kata látván a fiú hiába való próbálkozását, elneveti magát, közben pedig még nagyobb elánnal veti bele magát a védtelen piros zoknis talpak csiklandozásába. Ekkor a sarkakat veszi célba és kapargatja őket fürge ujjaival.

--HAHAHAHAHAHAHAHAHA!!! HAGYD ABBA!! HAHAHAHAHAHAHAHAHA!!! ELÉG!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! ELÉG!!! HEHEHEHEHEHE!!! NE!! OTT NEE!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! OTT NEM BÍROM!!!! HAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHA!!! CSAK EZT NE!!! HEHEHEHEHEHEHE…!!!

Kata látván, hogy mennyire csiklandós Dani a sarkánál, úgy dönt, hogy elidőz még itt egy kicsit az ujjaival, mielőtt további csiklandós pontokat keresne a fiú felsőtestén.

--Csiki-csiki! Jaj, de csikis itt valakinek itt a sarka! Igaz? Csiki-miki-csiki-miki-csiki…!
--HEHEHEHEHEHE!!! NEM BÍROM TOVÁBB!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! ELÉG!!! HAHAHAHAHAHA!!! HAGYD ABBA!!! HAHAHAHAHAHA!!! KÖNYÖRGÖM!!! HEHEHEHEHEHEHE…!!!

Pár perc elteltével aztán Kata ujjai feljebb vándoroltak és immár Dani oldalát kezdték el csipkedni, nem kis sikerrel.

--Csip-csip-csip! Kinek az oldala ilyen csikis, hmm…? Csiki-csiki-csip-csip…!
--JAJ, OTT NE!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! EZT NEE!!! HEHEHEHEHEHEHE!!! NE, NEM BÍROM!!! HAHAHAHAHAHAHAHAHA!!! HAGYAD ABBA!!! HAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHA!!! NEM BÍROM!!! HAHAHAHAHAHA…!!!

Ezután Kata stratégiát vált, még egyik kezével a fiú oldalait csipkedi felváltva, addig a másik kezével ismételten a sarkakat kapargatja.

--Csip-csip-csip! Csiki-csiki-csiki! Na, hol vagy a legcsikisebb? Csiki-csiki-csiki! Meg mondod? Csiki-csiki-csip-csip-csip…!
--HEHEHEHEHEHE!!! CSAK EZT NE!!! HAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHA!!!NEM BÍROM TOVÁBB!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! ELÉG!!! HAHAHAHAHAHAHAHAHA!!! HAGYD ABBA!!! HAHAHAHAHHAHAHAHA!!! NE CSINÁLD!!! HEHEHEHEHEHEHE…!!!

Kicsivel később aztán megunva a „két frontos támadást” Kata az ujjait bedugja Dani hóna alá, majd elkezdi mozgatni, és vár, hogy mi lesz a reakció. Ám nem kell sokat várni rá, Dani nem sokára sikoltozásba és örült rángatózásba kezd.

--ÁÁÁÁÁ!!! HAHAHAHAHAHAHAHA!!! NAGYON CSIKIZZ!!! HEHEHEHEHEHE!!! NEEE!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! NE TOVÁBB!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! ELÉG!!! HAHAHAHAHAHA!!! HAGYD ABBA!!! HAHAHAHAHAHA!!! KÖNYÖRGÖM!!! HEHEHEHEHEHEHE…!!! HEHEHEHEHEHE!!! NEM BÍROM TOVÁBB!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! ELÉG!!! HAHAHAHAHAHA!!! HAGYD ABBA!!! HAHAHAHAHAHA!!! KÖNYÖRÜLJ RAJTAM!!! HEHEHEHEHEHEHE…!!!

Dani egyre kevésbé képes védekezni a csikizés ellen, így már nem tud mást tenni csak vég nélkül nevetni.

--HEHEHEHEHEHE!!! NEM BÍROM TOVÁBB!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! ELÉG!!! HAHAHAHAHAHA!!! ELÉG!!! HAHAHAHAHAHA!!! NEM BÍROM KI!!! HEHEHEHEHEHEHE!!! HAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHA!!! NEE!!! HEHEHEHEHEHEHEHE!!!

Kata a hónalj csiklandozása után oldalára fordítja a maga tehetetlenül a földön vergődő Danit, és a fiú hasát kezdi el finoman csiklandozni.

--HEHEHEHEHEHE!!! NE CSINÁLD!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! ELÉG!!! HAHAHAHAHAHA!!! EZ NAGYON CSIKIZZ!!! HAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHA!!! HEHEHEHEHE!!! KÖNYÖRGÖM!!! HEHEHEHEHEHEHE…!!!
--Csiki-cski-csiki-csiki! Jaj, de csikis a hasa! Csiki-miki-csiki-miki…!!!

Percekkel később aztán Kata úgy dönt, hogy a móka lezárása képpen még egy kicsit megcsiklandozza Danit a talpain, de ezúttal zoknik nélkül. A hirtelen ötlettől vezérelve aztán az eladó gyorsan ott terem a fiú lábainál, és határozott mozdulatokkal egy pillanat alatt megszabadítja a zoknijaitól a fiút. Bár Dani érzi, hogy mi történik vele, még sem tesz semmit, hisz erejéből most már nem futja semmi másra csak nevetésre, és sikoltozásra.

--HEHEHEHEHEHE!!! NE CSINÁLD!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! EZT NEE!!! HAHAHAHAHAHA!!! EZ NAGYON CSIKIZZ!!! HAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHA!!! HEHEHEHEHE!!! KÖNYÖRGÖM!!!HAHAHAHAHAHA!!! A TALPAMAT NEE!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! NEM BÍROM TOVÁBB!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! ELÉG!!! HAHAHAHAHAHA!!! HAGYD ABBA!!! HAHAHAHAHAHA!!! KÖNYÖRGÖM!!! HEHEHEHEHEHEHE…!!!
--Csiki-csiki-csiki! Nagyon csikis, igaz? Csiki-miki-csiki-miki!!! Ezek a lábujjacskák nagyon csikisek! Cski-csiki-csiki…!
--HEHEHEHEHEHE!!! NE BÍROM TOVÁBB!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! ELÉG!!! HAHAHAHAHAHA!!! NAGYON CSIKIS!!! HAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHA!!! HEHEHEHEHE!!! KÉRLEK!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! HAGYD ABBA!!! HAHAHAHAHAHAHAHAHA!!! NE, EZT NEM BÍROM!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! NEM BÍROM TOVÁBB!!! HEHEHEHEHEHEHEHEHE!!! ELÉG!!! HAHAHAHAHAHA!!! HAGYD ABBA!!! HAHAHAHAHAHA!!! KÖNYÖRGÖM!!! HEHEHEHEHEHEHE…!!!

VÉGE