Dr. Xénia terápiája I.

Ez a történet pusztán kitaláció! A valósággal való bárminemű hasonlóság pusztán a véletlen műve! A történetben szereplő személyek nem valós személyek. Senki érzéseit nem szerettem volna megbántani, amennyiben mégis így történne, azoktól ezúton kérek elnézést.


Dr. Xénia terápiája I.

Írta: Red Kneesocks

Szereplők:

Dr. Xénia: 30 éves, iskolaorvos terapeuta. Magas, erős testalkatú, szőke hosszú hajú, szemüveges nő. 2 éve dolgozik egy nagymúlttal rendelkező iskolában, mint iskolaorvos és terapeuta.
Öltözéke teljesen átlagos orvosi ruha. Fehér köpeny, bézs színű nadrág, fekete harisnya, és egy pár barna félcipő.

Anita: 14 éves, 8.-os tanuló. 1 m 86 cm magas, nagyon vékony testalkatú kislány. Amolyan nyakigláb fajta, hosszú végtagokkal. Rövid barna haja és barna szemei vannak. Nagyon vidám természetű lány, öröké mosolyog.
Ruhája: Egy zöld kosárlabda mez, egy fehér alapon rózsaszín szívecskés alsó, egy pár hófehér térdzokni, egy pár fehér edzőcipő.

Helyszín: orvosi szoba

Bevezető
Az iskolában bár keveset tudnak a doktornő múltjáról, az eddigi munkájával elégedettek. Mindenki elég visszahúzódó emberként ismeri. Ritkán beszélget a tanárokkal, és az iskolai élettől is igyekszik távol maradni. A gyerekek bár nem igazán ismerik, megbíznak benne, mert mindenkivel nagyon kedves.
Bár nem tudják róla, de Dr. Xénia 6 hónapja végez a tanulókon kísérleteket, a nevetés emberi testre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. Ez a történet is egy ilyen kísérletet mutat be.


Anita épp testnevelés órán gyakorolja a kosárlabdát, amikor testnevelő tanára odalép hozzá és közli, hogy az iskola orvos azonnal hívatja egy orvosi vizsgálatra. Anita egy pillanatra meglepődik, nem emlékezett arra, hogy említette volna neki valaki, hogy ma orvosi vizsgálaton kellene részt vennie. Néhány pillanatnyi töprengés után Anita elindult a tesiterem kijárata felé. Az orvosi szoba közvetlen a terem mellett volt. Anita lassan elindult a szoba ajtaja felé, majd mikor odaért végig nézett magán és arra gondolt, hogy nem kéne-e átöltöznie mielőtt bemegy. Aztán eszébe jutott, hogy mit mondott neki a testnevelő tanár: „azonnal”. Így hát Anita fogta magát és bekopogott az ajtón. Ekkor egy kellemes női hang kiszólt:

--Tessék!

Ekkor Anita széles mosollyal az arcán kinyitotta az ajtót és belépett a szobába. Dr. Xénia az asztalánál ült, és éppen valamit jegyzetelt.

--Csókolom! Hívatni tetszett?- szólalt meg Anita
--Szia Anita! Igen hívattalak. Hogy vagy?
--Köszönöm szépen jól!

Ekkor a doktornő fentről lefelé haladva végig nézett a lányon, majd miután végig ért, kedvesen elmosolyodott. Anita ezalatt úgy érezte magát, mintha röntgen szemek vizsgálnák tetőtől talpig. A lány arca elpirult, majd a doktornő megszólalt.

--Kedves Anita megszeretnélek vizsgálni! Kérlek, vedd le a cipődet, és gyere közelebb!
Anita ekkor rögvest lehajolt, és elkezdte kibontani a cipőjét. Eközben Dr. Xénia fel áll az asztaltól és elindul a kislány felé.

--Anita! Nem lenne kényelmesebb ülve?
--De igen. –válaszolta félénken.
--Akkor ülj fel a vizsgálóágyra!

Anita engedelmeskedve a doktornőnek felül a vizsgálóágyra, vagy ahogy mindenki hívja a „vallató ágyra”. Azért hívják így, mert a rossz nyelvek szerint aki egyszer ide felfekszik az, mindent elmond a doktornőnek.
Amikor Anita épp folytatná a vetkőzést a doktornő odalép hozzá és így szól:

--Hagyd csak! Én elintézem.

Egy gyors mozdulattal a doktornő lekapja a lány mindkét cipőjét, majd rápillant a kézében lévő két gyönyörű szép bokára, közben pedig így szól:

--De szép fehér zoknija van itt valakinek!
--Köszönöm szépen. – válaszolja Anita, majd elmosolyodik.

A doktornő miközben vizsgálja lány bokáit, hirtelen végighúzza a hüvelyk ujját a lány egyik zoknis talpán. Anita ekkor hirtelen elneveti magát, majd azon nyomba elrántja a lábát a doktornő kezei közül.

--Nocsak-nocsak! Csak nem vagy csiklandós lányom?- kérdi a doktornő Anitára nézve.
--De igen, nagyon! Ne tessék ezt csinálni, mert nem bírom!- mosolyodik el a lány.
--Na és mond csak, hol vagy még csiklandós?
--Mindenhol.

A doktornő ekkor elmosolyodik.

--És mennyire?
--Nagyon-nagyon! Ne tessék csikizni, mert rettenetesen csikis vagyok, főleg a talpamon!
--Rendben! Most pedig szállj le az ágyról és csináld azt, amit mondok!
--Oké!

Ekkor Anita villám gyorsan leszállt az ágyról.

--Állj a falhoz, hadd nézzem mennyit nőttél!

Anita odasiet a mérőpálcához, Dr. Xénia pedig leolvassa.

--Ne ficánkolj, mert így nem tudom leolvasni rendesen az eredményt!

Anita szót fogadva áll mozdulatlanul, és türelmesen vár.

--Rendben, most pedig állj középre!- mondja a doktornő

Anita a szoba közepére sétál, majd megáll egyhelyben.

--Húzd ki magad lányom! Úgy állsz ott, mint egy öregasszony.

Anita egy pillanatra elmosolyodik, majd kihúzza magát. A doktornő is elmosolyodik ezt látván, majd kedvesen így szól:

--Ne neves te lány, mert mindjárt okot adok a nevetésre!
--Ja, csak ne tessék csikizni!
--Akkor húzd ki magad, és állj lábujjhegyre!

Anita lábujjhegyre áll, majd Dr. Xénia a háta mögé sétál, és leguggol a lány lábaihoz.

--Húzd fel a sarkad, amennyire csak bírod!

Anita minden erejét összeszedve emeli fel a sarkait.

--Jó, most maradj így egy kicsit!

Dr. Xénia, ekkor egy mérő pálcát húzz elő a zsebéből és megméri Anita sarka és a padló közötti távolságot. Anita ekkor elkezd dülöngélni.

--Állj meg a lábaidon lányom! Nyújsd ki oldalra a karjaid!

Anita így is tesz. Ekkor a lány visszanyeri az egyensúlyát. Kisvártatva a doktornő felegyenesedik, majd így szól:

--Rendben lányom, leteheted a sarkaidat! És most tegyél néhány lépést előre, hadd nézzem milyen a járásod!

Anita engedelmeskedve, elindul az orvosi asztal felé.

--Rendben! Most fordulj meg, és indulj el felém lábujjhegyen járva.
--Mindig ez a lábujjhegyen járás. Nekem ez nem megy!- szólal meg Anita
-- Ne morogj lányom! Indulás!

Ekkor Anita dülöngélve elindul lábujjhegyen Dr. Xénia felé. A doktornő eközben egy percre sem veszi le a szemét a lány lábairól. Mikor végre Anita odaér, a doktornő kellemes hangon így szól:

--Rendben Anita! Ülj vissza az ágyra! Még néhány vizsgálat hátra van.

Még végig se mondta a doktornő a mondatot Anita máris felült az ágyra, és ismét mosolygott. Ekkor a doktornő odalépett a lányhoz, majd elővett a köpenye zsebéből egy reflexkalapácsot.

--Na lássuk, milyenek a reflexeid.

Mire egy szót is szólhatott volna Anita, a doktornő az egyik kezével a lány térde alá nyúlt, a másik kezével pedig néhány finom ütést mért Anita lábán lévő reflexpontokra.

-- Ez hideg!- lepődik meg Anita, majd el neveti magát.
Ekkor Anita lábait, mintha puskából lőtték volna ki, úgy emelkedettek a levegőbe majd vissza. Ezt még jó néhányszor elismételte a doktornő, majd a könyökénél is elismételte a vizsgálatot. Ezt követően zsebre vágja a kalapácsot, majd mindkét kezével megragadja Anita egyik lábát. Az egyik kezével a lábfejét támasztja meg, még a másikkal a térde alatt fogja meg.

--Rendben, most pedig lazítsd el a lábfejed!

Ekkor Dr. Xénia elkezdi feszíteni, tekergetni a lány lábfejét. Anitának ez kellemetlen érzés és egy pillanatra felszisszen.

--Jól van lányom, most a másikat!

Majd ugyan ezt megismétli a másik lábával is.

--Aúú! Ez fáj!- kiált fel Anita.
-- Bocsánat! De muszáj erővel csinálni, mert különben nem ér semmit. Mindjárt valami kellemesebb dologban lesz részed. Most pedig feküdj hasra az ágyon!

Anita szó nélkül végre hajtja az utasítást és hasra fekszik. Dr. Xénia ekkor hirtelen odaszíjazza a lány lábait az ágy végéhez. Mikor a lány megkérdezné mi fog történni, a doktornő így szól:

--Most pedig nyújtsd előre a karjaidat.

Anita ekkor egy picit elbizonytalanodik, de azért megteszi amit kér tőle a doktornő.
Dr. Xénia ekkor oda sétál az egy másik végéhez és a kezeit is odaszíjazza az ágyhoz Anitának. A lány ekkor végleg megijed, és kétségbeesetten így szól:

--Doktornő, most mit akar velem csinálni!
-- Ne félj! Csak az utolsó teszt maradt hátra.- válaszol nevetve a doktornő.

Mindeközben lassan visszasétál a doktornő a lány lábaihoz, egy pillanatra megáll, majd felkiált:

--A CSIKLANDOZÁS!!!

Abban a pillanatban, amit ezt kimondta, mindkét kezével egyszerre kezdi el kapargatni Anita zoknis talpait. Anita erre felsikít, majd hangosan elkezd nevetni.

--ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!! NEEEEEEEE!!! HHHHHEEEEE-HHHEEEEE-HHHHEEEEEE!!!! HHHHIIIII-HHHHIIIIII!!!!! HHHHHEEEEE-HHHHEEEEE!!!! EEEZZ CCCSSSSIIIIKKIS!!! NNNEEEEEE!!!! HHHHHEEEEEE-HHHHEEEEE-HHHHHEEEEEE…!!!
--Csiki-csiki-csiki! Jaj, de csiklandós itt valakinek a talpa! Csiki-csiki-cski-csiki…!
--HHHHHEEEEEE-HHHHEEEEEEE-HHHHEEEEE-HHHHEEEEEEEE!!! NEEEMM BÍÍÍRROOMM!!! HHHHAAAAA-HHHHAAAAAA!!! HHHHHEEE-HHHHHEEEEEEE!!!!! HHAAAGYJJA AAABBAA!!!! KKKÖÖÖNNYÖÖRGGÖÖÖMM!!!!!! HHHHHIIIII-HHHHIIIII…!!!!!

Dr. Xénia ekkor a lány sarkait vette célba, nem is eredménytelenül.

--Csiki-miki-csiki! Jaj de csikisek ezek a sarkincák! Igaz? Ha-Ha-Ha! Csiki-csiki!

Anita ekkor még hangosabban kezd el nevetni, és közben tehetetlenül vergődik az ágyon könnyeivel küszködve.

--HHHHHHEEEEE-HHHEEEEE!!! NNNNEEEEEEE!!!! CCCSSSAAK OOTTT NNNNEEEE!!!! KKKÖÖÖÖNNNYÖÖRRGGÖÖÖMM!!! OTTT NNNNEEEEEEE!!! HHHHHAAAAAA-HHHHHAAAAA!!! NNNNAAAGGYOOONN CCSSIIIIKKIISS!!!! HHHAAAAA-HHHHAAAA-HHHHHHAAAAAA!!! A SSSAARRKKKAAAIIMM!!!! CCCSSIIKIIISS!!! NNNNEEEEEE!!! HHHHHHEEEEEEEE…-HHHHEEEE…!!!

Néhány perc elteltével aztán Dr. Xénia az ujjaival Anita lábujjai közé próbál beférkőzni, nem csekélyke hatás elérve ezzel.

--Csiki-miki! Nagyon csikisek ezek az ujjacskák!

Olyannyira igaz volt ez az állítás, hogy ekkorra Anita minden ereje elszállt, és már csak nevetni tudott.

--HHHHHÁÁÁÁÁ-HHHHHÁÁÁÁÁÁ-HHHHHÁÁÁÁÁÁ-HHHHÁÁÁÁ!!!!! HHHHHEEEEE-HHHEEEEEEE-HHHHEEEEEEE!!!!! HHHHÁÁÁÁÁÁ-HHHHÁÁÁÁÁ-HHHÁÁÁÁ!!!! HHHHHHIIIIII-HHHHIIIIIII-HHHHHIIIII…..!!!!!
--Na bírod még? Na még egy kicsit! Csiki-csiki-csiki…!!

Dr. Xénia látva, hogy a lány teljesen kikészült, úgy dönt, hogy egy utolsó nagy rohamot indít. Ehhez pedig nem mást vesz elő , mint egy elektromos fogkefét. Abban a pillanatban, amit hozzá ér a kefe a talpához Anita újerőre kap, és ismét őrületes ficánkolásba kezd, és kiabál.

--ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!! HHHHÁÁÁÁÁ-HHHHHÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!! NNNNNNNEEEEEEEE!!!! HHHHHHEEEEE-HHHHHHHEEEEEEEE!!!! ÁÁÁÁÁÁÁ!!!! HHHHHIIIII-HHHHHIIIII!!!!! HHHHEEEEE-HHHHHEEEEEE!!!! NNNNEEEEMM BBÍÍÍRROOOMM KKIII!!!!! HHHHÁÁÁÁÁ-HHHÁÁÁÁÁ-HHHHHÁÁÁÁÁÁ!!!!! ÁÁÁÁÁÁ!!!! HHHHÁÁÁÁ-HHHHÁÁÁÁÁÁ…..!!!!!!

A doktornő körkörös mozdulatokkal kínozza Anita talpainak minden milliméterét, nem kegyelmezve a lánynak.

--Ciki-csiki-csiki-miki-csiki-csiki-miki-csiki! De finom! Csiki-cski-csiki-miki….!

Jó néhány perc elteltével Dr. Xénia már csupán a hét fogás gyakorolja Anita meggyötört lábain. De ekkorra már ez a néhány apró mozdulat is elviselhetetlen Anita számára, és csak tovább sikítozik.

--ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!! HHHHÁÁÁÁÁ-HHHHHÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!! NNNNNNNEEEEEEEE!!!! HHHHHHEEEEE-HHHHHHHEEEEEEEE!!!! ÁÁÁÁÁÁÁ!!!! HHHHHIIIII-HHHHHIIIII!!!!! HHHHEEEEE-HHHHHEEEEEE!!!! HHHHÁÁÁÁÁ-HHHÁÁÁÁÁ-HHHHHÁÁÁÁÁÁ!!!!! ÁÁÁÁÁÁ!!!! HHHHÁÁÁÁ-HHHHÁÁÁÁÁÁ…..!!!!!!

A „teszt” végeztével aztán Dr. Xénia így szól Anitához, miközben eloldja a szíjakat:

--Ide figyelj Anitám! Ha csak egy szót is mersz szólni bárkinek arról, ami itt történt, akkor garantálom, hogy mindenki megtudja az iskola rádióból, hogy milyen szép a nevetésed. Akkor pedig biztos lehetsz benne, hogy nem én leszek az egyetlen az iskolában aki kipróbálja rajtad a hétfogást. Ugye érted? Maradjon csak ez a mi kis titkunk.

Anita erejéből már csak bólogatásra futja.

--Okos kislány! –vágja rá a doktornő miközben feladja Anitára a cipőjét.

Ezt követően a doktornő kitámogatja Anitát a folyósóra, majd odakinn leülteti egy székre és ott hagyja. Pár perc elteltével aztán megjelennek Anita barátnői és ijedten néznek barátnőjükre, és annak nadrágján lévő hatalmas nedves foltra.


VÉGE