A professzor

A professzor

Az éjszaka teljesen megtörte szegény Christinet aki először azt hitte beleőrül a kínzásokba, majd mikor teljesen megtört és elmondta neveket úgy érezte elárulta a testületet. Nem is bírta tovább folytatni munkáját, inkább pultos lányként élte tovább életét egy szicíliai bárban. Úgy tűnt a Corillani klán végleg átveszi az irányítást Szicília felett, mivel az eset óta eltelt 3 hónap óta már magába olvasztotta a Sin-fei fejvadász klánt is, mellyel gyakorlatilag egyeduralkodóvá nőtte ki magát a szigeten. Azonban egy ennél sokkal nagyobb problémával kellett szembenéznie a helyi rendőrségnek….
Néhány hét óta furcsa dolgok történnek Szicíliában. Időről időre eltűnik egy-két nő a szigeten és csak hetek múlva kerülnek elő, igaz hogy testileg épen, de teljesen megtört idegállapotban. Ha kérdezik őket hogy hol voltak csak kósza hebegéseket tudnak mondani vallató cellákról, titokzatos ládákról és valami őrült professzorról. Antonioni századost bízták meg az ügy felgöngyölítésével. Több hetes kutatómunka eredménye volt míg rájött, hogy a nőket mindig egy bizonyos útvonalról rabolják el, melyek a térképen egy „X” alakot formálnak, s amelynek középpontja éppen egy olyan casino mely a corillaniak irányítása alatt áll. Természetes házkutatási engedélyt nem kaphatott, hiszen a bíróság is, mint minden szerv a corillaniak kezében volt. Nem volt mit tennie, álruhában kellett körülnéznie….
Már tél volt. Kinn még a szokásosnál is hidegebb volt, fújt a szél s havasak voltak a szicíliai partok. A fák, mint ódon tornyok magasodtak Antonioni százados fölé aki ezt az estét választotta a leleplezésre. 11 óra tájban ért a casinoba ahová természetesen csak meghívóval lehetett bejutni.
-Mit akar itt?- kérdezte az őr, akinél csúfabb alakot nem igazán látott még Antonioni. Torz fején alig volt haj, szájában mindössze 2 fog árválkodott.
-Itt a meghívom, engedjen be!-mondta céltudatosan a százados.
A torz portás átvette a papírt s beeresztette a századost. Bennt minden pompában úszott, megannyi sznob céda és jónevű burzsoá mulatta itt idejét. Százezres tétek forogtak, nem egy ember lőtte már főbe magát az itteni kártyaadósságai miatt.
A százados jóképű fiatalember volt, 35 éve magabiztosságot sugárzott. Természetesen mindjárt megjelent mellette két rossz nő, hogy elszórakoztassa. Antonioni fizetett nekik egy két italt, és sajátját is jórészt velük itatta meg, így hamar szóra tudta bírni a két leányzót.
-Nem történnek furcsa dolgok mostanában, lányok?
-Hihi…ugyan máár…miféle dolgok, cukifiu?
-Hallottam egy bizonyos professzorról aki itt tölti az idejét, nem ismeritek véletlenül?
-Háááát…..éppenséggel van itt egy professzor de ő nem itt szokott játszani, hanem hátul a különteremben.. Nem hozol nekünk egy martinit? Naaaa…kéérlek-nyafogta a szőke lány.
Anotnioni hozta az italt, ám időközben körülnézett a hátsó szoba tájékán…látott egy őrt az ajtó előtt, de kihasználva az őr bambaságát be tudott surrani az ajtón, mikor az őr az éppen mellette becsapódó martinis üveggel bíbelődött. Meg kell hagyni az itteni őrök nem éppen éles eszükről voltak híresek…..
A százados gyorsan behúzta maga mögött az ajtót de legnagyobb meglepetésére nem egy casino terembe, hanem egy lefelé vezető lépcső tetejére tévedt. Ódon lépcsőfokok sorakoztak lefelé a mélybe, hol teljes sötétség honolt. Antonioni kivett egy fáklyát a fali tartóból és neki vágott a sötétségnek. Úgy érezte már elég mélyen jár mikor furcsa zajokra lett figyelmes…mintha női sikolyok, halk kacagások lettek volna.. Tovább haladt lefelé, s a hangok egyre erősödtek. Egyszer csak nem volt tovább lépcső. Leért. Egy hosszú kivilágított folyosót látott maga előtt, oldalán ajtókkal, tömlöcökkel, illetve a falakon néhol furcsa bilincsekkel. Hirtelen bakancsok lépteit hallotta így befutott az első szobába, s bereteszelte az ajtót. Teljesen sötét volt, fáklyája már alig pislákolt, de szerencsére talált egy másikat amit meg tudott gyújtani. Ekkor megvilágosodott a szoba s előtűntek a homályból a furcsa ládák melyeket az áldozatok emlegettek. Antonioni tudta hogy jó helyen jár, ezért közelebb ment, hogy megvizsgálja a ládákat.
A legtöbb ládában mindenféle tollak, ecsetek, porok voltak, amik nem igazán kötötték le a százados figyelmét. Azonban volt egy láda melyet nem igazán értett. Ember nagyságú láda volt, egy lyukkal a tetején, egy-egy lyukkal az oldalán felül és egy-egy lyukkal az oldalán alul. Belül középen egy pihés kefe volt, ugyanúgy mint a két felső lyuktól nem messze. Vajon mi lehet ez?...Azonban végiggondolni már nem volt ideje mert zörgettek az ajtón. Gyorsan elfújta a fáklyát, elrejtőzött az ajtó mögött majd lassan elhúzta a reteszt…
-Mi a lószar? Beszart ez a rohadt zár h nem nyílt ki?…Megint meg kell nézni majd -dörmögte egy fickó akinek hangja felettébb hasonlított az előbbi martinis üveges őrhöz.
-Na fogjad azt a ládát!-szólt egy másiknak akikkel ketten kivitték a lyukas ládát.
Antonioni utánuk ment vigyázva nehogy meglássák. Most látta csak, hogy a folyosó elkanyarodik, s egy hatalmas terembe visz….gyorsan meghúzódott egy hatalmas szekrény mögött, ahonnan nagyjából végig tudta mérni a terepet. Öt lány volt felláncolva a falra, szerte szét pedig kalodák, dobozok, tollak, ecsetek, láncok, kötelek hevertek. Középen állt a professzor, aki épp a nőket mustrálta akik közül többet felismert a százados….az eltűnt nők voltak.
-Te! Veled kezdünk! Mutatott egy lányra aki halálra rémült, s szeméből folyni kezdett a könny: Nee!!! Ne engem!
-Csönd legyen!. Intett az őröknek akik beletették a nőt a ládába, feje a felső lyukon jött ki két keze a két felső lyukon, míg lábai jó széles terpeszbe a két alsón. Az alsó kefe pihéi éppen combjait és nemi szervét érintették, míg a felsők hónalját. Az őrök rácsukták a fedelet és lelakatolták így nm tudott elmozdulni ebből a helyzetből, majd feltették egy speciális asztalra ahol egy gomb volt melynek megnyomásával elkezdett forogni egy gép, mely megforgatta a ládában lévő pihéket….
-Hozzátok ide a szőkét! Mutatott a professzor az egyik nőre…Te fogod nyomni a gombot….ha elengeded te kerülsz a helyére!
-Neee! Ne tegye ezt én nem tudom ezt megtenni, kérem engedjen eL!! Mondta a lány, de eddigre már oda is vitték az asztal elé.
-Rajta!-modta kéjes beleéléssel a professzor
A nő félénken nyomta meg a gombot melynek hatására belül a milliónyi kis pihe mozgásnak indult nyaldosva szegény lány legeslegcsiklandósabb részeit.
-Hahhahhahhah!! Kééér—ahhah—lek!! Neee!! Könyörgött a ládában lévő lány, látszott rajta, h megőrjíti a szerkezet. Dobálta magát, hahotázott.
A szőke lány még nem merte elengedni a gombot ő is könyörgött, hogy hadd fejezze be. A pihék azonban könyörtelenül csiklandoztak tovább, a két perverz őr pedig időközben a lány két, ládából kilógó talpát kezdte nyalogatni, harapdálni, csiklandozni. A ládába zárt lányon látszott hogy nem bírja tovább. Akaratlanul nevetett, őrjöngött, sírt nevetésében. A szőke lány nem bírta tovább nézni s elengedte a gombot. Mindeközben a professzor lejegyezte mind a ládás, mind a szőke nő reakcióit.
-Nem bíírom tovább!-Kiáltott a szőke nő
-Elfogni! Kiabált a professzor, s a két őr már vitte is szegény lányt a láncok felé…A terem végében vasláncok lógtak le a mennyezetről, négy darab. Ezekre bilincselték fel a lányt aki mintegy „X”et formázva lógott a levegőben, hasával a föld felé. Aranyszőke hosszú haja lelógott, eltakarta arcát, selymes bőre éppen csak megfeszült ebben a pózban, tökéletesen védtelen volt így. Két bokája közé vasat tettek, hogy ne tudja összezárni lábait, formás combjait.
Időközben a professzor kiválasztott egy másik lányt aki tovább nyomta a gombot….A ládában lévő lány kacagása és könyörgése betöltötte a termet, a pihék percről percre érzékenyebbé tették, úgy érezte, mintha egymillió kéz csiklandozná hónalját, és legvédtelenebb szervét. A professzor eközben átsétált a lógó szépséghez…
-Miért hagytad abba?-kérdezte ingerülten
-Nem volt szívem tovább kínozni, úgy éreztem belehal….kéééérem engedjen el…nézett fel gyönyörű kék szemeivel.
-Hát akkor vállald a következményeket!-mondta a professzor. Addig innen nem mentek el, amíg egy tökéletesen érzelemmentes nőt nem faragok valamelyikőtökből….aki végre betöltheti Kate helyét a vallató poszton.
-Én soha!-szipogta a lány
-Majd meglátjuk! Ezt most bűntetésképp kapod….ha legközelebb tovább nyomod nem kell ezt végigcsinálnod.-intett az őröknek, hogy vegyék kezelésbe…
Az egyik őr a lány alá feküdt a földre, kezében 2 tollal, melyeket el is kezdett huzogatni a csodaszép lány hasán, nyakán, honaljában….a lányt mintha áramütés érte volna, ugy remegett a tollak alatt, amely még jobban feltüzelte a torzfejű őrt s ezért még lassabban még kínzóbban simogatta a lányt…Eközben a másik őr a talpával foglalkozott…két ecsettel pamacsolta a lány lábujjai alatti szuperérzékeny részt, melynek eredményeképp a lány lábait dobálta amennyire csak engedett a lánc s teljes tüdejéből hahotázott.
-hahhahahha! Neee!! Megbántam! Neee….megkínzom esk..ahhhahhahha..üszőőőőőm! kiabálta.
A lenti őr azonban újabb érzékeny pontot talált s a tollak hegyével a lány mellbimbóján kezdett játszani…kőrözött a két tollal, hol lassan hol gyorsan néha pedig a toll hegyével incurkálta mellbimbója közepét…
-neeee!hahhahahhhahha…könyörülj meg! Ott nee! Ajjajj ne!! Sikított….
Mindeközben a hátsó őr elunta a talpakkal való játszadozást, s szegény lány térdhajlatát kezdte kapargatni, tollával simogatni….finoman huzogatta rajta körmeit, élvezettel nézte mint remeg a finom hús körmei alatt….feeeel…és le….feeel és le….egy két perc után már körmeit egészen a lány combtövéig húzta fel s onnan sétáltatta le őket a térdhajlatba…könyörtelenül lassan siklottak a körmök a selymes combokon, a lány minden húzásnál majdnem eltépte láncait….minden erejével próbálta összecsukni lábát, de nem tudta….az őr irányítása alatt állt…A torz őr eközben már ujjaival a lány bordáit számolgatta, a lány kecsesen ringott kezei között, próbált szegény menekülni…
-Neneneneeee!! A combomat ne!!! Könyörgöm ahhhhahhhahahahah engedj el!!! Bármit ahhahhahahmegteszeeeek!!! Hihihihihi
Azonban a legrosszabb csak most jött….azt akarták, hogy a lány inkább bármit megtegyen csak soha többé ne kapjon bűntetést….elővettek két nagy pávatollat..kivették a lány lába közül a vasat, széthúzták a láncokat s egy az előzőnél sokkal hosszabb vasat tettek lábai közé…a lány szinte spárgában lógott előttük, s ekkor megfogták a két tollat….csigavonalban kezdték cirógatni vele a lányt a talpától kezdve….kucikuci…siklott a toll a pihe puha talpakon, melyek őrült módára táncoltak alattuk…..majd egyre följebb és följebb tekergett a toll végig a lány formás combjain ahol is már sikított szegény lány….de nem hagyták abba
-NEEEE!!! Ott NEE!!! Bármit hihihihi hahhhahah neee!!!
A két őr azonban nem állt meg….a két toll egyszerre érkezett meg oda, ahol egy toll is őrületbe tud kergetni egy nőt….a lány forgatta csípőjét, próbált menekülni de nem tudott…a két tollat végighuzták ágyékán….lassan…nagyon lassan….minden apró pihe végigbirizgálta ágyékát…majd újra és újra…könyörtelenül..
-áááá!!! Sikított… VALAKI!!! KÖNYÖRGÖM VALAKI SEGÍTSEN!!
És ekkor a sötétből előlépett egy alak, aki eddig a félelemtől és a meglepetéstől dermedten kuksolt egy szekrény háta mögött…
-ÁLLJ! RENDŐRSÉG!