Házaspáros

Új lakás. Amerikai konyhás. A fiatalok nem régen költöztek be. Este 7 felé jár, a fiatalasszony vasal, férje pedig eszik, tévét néz, és az újságot böngészi, egyszerre.
Közben időnként elégedetten végigszemléli háttal álló felesége alakját.
A nő 25 körüli, karcsú, de nem túl magas, hosszú barna hajú. A haját rendetlen kazalban a fejére tűzte, hogy ne zavarja a munkában. Farmerja kicsi, formás, popsin feszül. A vékony blúzon át jól látszik karcsú dereka, és amikor ujabb ruháért hajol a ruháskosárhoz az is kiderül, hogy nincs rajta melltartó. Látszik rajta, hogy szörnyen unja már a melót. Ráadásul most kezdődik a tévében a kedvenc sorozata. Mikor sikerül hatalmas ráncot vasalnia az egyik ingre, mérgében lecsapja a vasalót.

- Egy rohadt filmet sem lehet megnézni, ettől a rengeteg ruhától! -

- Felváltsalak szívem? -

A nő elcsodálkozott. A férje jó pasi, lovagias, jó szerető, irigylik is miatta a barátnői. Na de a házimunka? Egy poharat se öblít ki maga után.
Aztán gyanakodni kezdett.

- Mit kérsz cserébe? -

- Ha végeztem édes, csiklandozni akarlak. -

- Miii?? Szó sem lehet róla!! Tudod mennyire utálom. Egyszer bele fogok
halni a röhögésbe! Gyűlölöm mikor csiklandozol! -

- Szóval nem? -

- Nem! -

A nő folytatja a munkát. Egyre kevesebb meggyőződéssel tologatja a vasalót. A tévében kezdődik a film. Leteszi a vasalót, gondolkodik, aztán megszólal:

- Tudod, hogy a fürdőszobában is van még egy csomó ing? Az is rád vár.

- Rendben -

- És nem leszel olyan vadbarom, mint a múltkor. -

- Jó -

- És nem fog egy percnél tovább tartani. -

- Tíz perc? -

- Na nee! Azt nem birnám ki. -

- Öt perc alá nem megyek -

- Egye fene. Csak túl leszek rajta valahogy. -

- Rendben - modja a férfi.

Az asszonyka egy pillanat alatt a tévé előtt terem, férje pedig meglepő gyakorlottsággal hozzáfog a munkához. A meglepő gyakorlottság házassága előtti magányos éveiből ered, mikor kénytelen volt maga végezni az ilyen feladatokat.
Röpke másfél óra alatt végez, aztán bevonul a hálószobába, és ott várja az asszonyt.

A nő lezuhanyozik, meztelenül indulna a férjéhez. Az ajtóban meggondolja magát és bugyit, hálóinget húz. Abban reménykedik ruhán keresztül nem lesz annyira érzékeny, mint amikor férje pucér testét csiklandozza.

Így felvértezve egy kis félelemmel, de egyúttal jelentős várakozással is eltelve mászik férje mellé az ágyba. Igaz, hogy a csiklandozás elviselhetetlen, de azért túl lehet élni. Utána viszont a férje bősz hímmé változik, és ez már egyáltalán nem volt az asszonyka ellenére.

A férfi lecsusszan felesége hasához és csókolgatni kezdi. A nő elég jól viseli, csak egy-egy érzékenyebb pontnál jelenik meg az arcán egy kis mosoly. A csókólgatás lassan finom harapdálásba vált. Hát ez már nehezebb ügy. Az asszony két kezét az arcára szorítva próbálja visszatartani a torkából feltörni készülő hangokat. Ahogy az igerlés egyre intenzívebb lesz, egyre kevesebb sikerrel.

Ekkor a férfi felhajtja a hálóinget, és kiválasztja a nő csípője melletti legérzékenyebb pontot. Kicsit lejjebb húzza a bugyit, és belemélyeszti az ajkait.

- Ne! Neeee! Haha! Jaj ne! Ott neeeeee! Hahahahaha! -

A feleség magas vékony hangon nevet, mint egy kislány. Képtelen visszatartani. Két kézzel a férje hajába kapaszkodva próbálja elkerülni az a további csiklandozást, de semmi ereje sincs a nevetéstől. Csípőjét ide-oda rángatva szeretne megszabadulni férje szájától.

- Hahaha!! Elééég! Haha! Ne csinááld! -

A férfi kis lélekzethez engedi feleségét, de aztán szája helyett két hüvelykujjával veszi munkába az előbb említett területet. A hatás azonnal jelentkezik:

- ÍÍíííííííííhí!!! Íhhiii! Kézzel neee! Hahaha! Nee! Nem bírok csendben maradni! Íhahaha! Felébrednek a szomszédok. Neeeehahahaha! -

Dobálja magát az ágyon, két kezével férje csuklóját szorítja. Bárhogy küzd, a két elviselhetetlen ujjat nem tudja elhúzni a csiklandós részről. Úgy érzi, ezt egy pillanattal tovább sem tudja elviselni. Mikor a visongás kezd túl hangos lenni, férje újra egy kis lélekzethez juttatja.

- Na! Most boldog vagy? Te jó ég! Azt hittem, már sose hagyod abba. Mára elég volt. -

- Megeggyeztünk - Mondja a férfi. -Megbánod, ha nem tartod a szavad -

A nő hanyatt fekszik, kér kezét a feje alá teszi.

- Hát jó. Essünk túl rajta. Majd csak kibírom valahogy. -

Keményen elhatározza, bármi lessz is, nem fog többet visongani. Ajkait összeharapja, szemét szorosan becsukja, és igy felkinálkozva várja férje ujjait.
A férfi feltérdel, és finoman cirógatni kezdi az asszony két oldalát. Közben felesége arcát vizsgálja. Amikor ujjai a mellek oldalához érnek a nő arcán apró rángások látszanak. Így hát ezt a részt kicsit intenzívebben veszi kezelésbe. A feleség szemei tágra nyílnak, összeszorított szája szélesre húzódik. Belevörösödik, ahogy próbálja visszatartani a nevetést.
Ekkor a férj két ujját felesége puha hónaljához érinti. A nő két karját azonnal szorosan a teste mellé zárja, szinte csapdába ejtve a két ujjat.

- Tudod mi jön most? - vigyorog az asszonyra.

- Ne mozgasd! Ne próbáld mozgatni! Neee! Nagyon kérlek! Jajj! Jajaj! Ezt nem bírom ki! Jahahaj! Áhhhhhh! Neee! Hihihihihihih. -

A férfi egyre keményebben hajlítgatja az ujjait. A feleség még szorosabbra zárja a karját, de ezzel csak tovább fokozza a kibírhatatlan érzést. A csendességi fogadalomnak úgy látszik végleg befellegzett. A hangos nevetést egyre sűrűbben apró sikolyok váltják fel. A férj további ujjakat próbál bepréselni az érzékeny területhez. A nő tátott szájjal nevet, sikongat, és közben vad fejrázással próbálja férje értésére adni, hogy már nagyon nem birja a dolgot.

Férje úgy dönt átmenetileg megkegyelmez, és kihúzza ujjait a puha csapdából. Felesége ernyedten fekszik a hátán, levegő után kapkod. Miközben lihegése apránként elcsendesedik, a férfi átveti rajta egyik lábát, és nagy óvatosan a nő csípőjére ül. Két kezét az eddigi csatározásoktól már felgyűrődött hálóing alá dugja. A nő hirtelen ráeszmél mi fog következni, tiltakozni próbál, de már késő.
A következő pillanatban:

- AAAAíííeeeeee! Hahahahahahaííííí! Neeehahaha!Nagyoncsiklandóóóóóós! Jíííííííííííííhaha -

A férfi két keze összes ujját a nő oldalába mélyeszti, ujjai hegyével a bordáit maszírozza. Centiméterről centiméterre veszi munkába a területet. Mikor az utolsó bordák alá ér a maszírozás különösen hatásossá válik.

- Ott neeeeee! Jaj! Jajistenem ott ne! AAAAAAAhahaha! Kegyeleeeehahahahaha! Kegyelem! -

Két kézzel próbál megszabadulni az ördögi ujjaktól, de persze erre a hálóingen keresztül semmi esélye. Vadul dobálja magát, hosszú lábai őrülten rugdossák az összegyűrődött ágyneműt. Mikor a nő dereka kerül sorra, a vonaglás olyan erőssé válik, hogy a férj, bárhogy igyekszik, nem tud tovább a feleségén maradni.

- Ne folytasd! - lihegi a nő. -Elég! Ne csináld kérlek -

A férfi azonban hajthatatlan:

- Hasra -

- Azt ne! Nagyon kérlek! A multkor azt hittem belehalok. -

A férfi szelíden, ámde ellentmondástnem tűrve hasra fordítja feleségét, és az asszonyka popsijára ül. Maszírozni kezdi a hátát, a nyakát. Ez nem rossz, sőt még kellemes is. Bár mikor a dögönyöző ujjak a nő gerince közelébe érnek annak mindig apró nevetőroham a következménye.

Ez azonban nem tart sokáig. A könyörtelen kéz újra az oldalába markol, rángatózást, és végetérni nem akaró sivalkodást okozva. Két kézzel próbál megszabadulni a tűrhetetlen érzéstől, de nem bír, mert férje a legváratlanabb helyeken markol bele. Képtelen tiltakozni a nevetéstől, férje súlyától meg sem tud moccanni. Két sarkával a férfi hátán dobolva próbálja jelezni, hogy már nagyon nem bírja A két nagy kéz átfogja a nő vékony derekát az ujjak ismét a nő oldalába mélyednek. Egyre erősebb csikladozás következik, aminek a vége olyan hangos tekergés, és visongás, hogy a férj úgy dönt, megkegyelmez.

Felesége mellé fekszik, fél kézzel átöleli, es várja, hogy csillapodjon a lihegés.

- Jézus! Azt hittem, sose hagyod már abba. - modja az asszony, miközben a könnyeit törölgeti.

A férj keze becsúszik a bugyiba, felesége formás fenekét simogatja. A nö lassan normálissan kezdi venni a levegőt.

- Látod, tudsz te ilyen is lenni. - dorombolja -Legközelebb ezzel kezdjük.............

Ekkor teljesen váratlan dolog történik. A simogató kéz hirtelen mélyebbre csusszan a bugyiba, át a két comb között, és ott kezd csiklandozásba, ahol valószínűleg minden nő a legérzékenyebb.

A következmény a férfi minden várakozását felülmúlja. Felesége teste megfeszül, a szája kinyílik, de másodpercekig nem tud hangot adni. Hanyatt vágja magát az ágyon csípőjét magasra emeli az ajkai még szélesebbre húzódnak, és egy halk sikoly hagyja el őket. Ezt a kis sikkantást követi egy hosszabb, erősödő, aminek szinte fülsiketítő a vége. A következő már nevetésben végződik, és át is adja helyét a véget érni nem akaró nevetésnek. A nő őrülten próbál megszabadulni, két kezével férje csuklóját markolja, egész testét dobálja, félő, hogy le fog esni az ágyról. Szinte szétrobban a nevetéstől. A szép hosszú lábak vad ritmust dobolnak a lepedőn. A férfi egyre intenzívebben ingerli a feleségét, a szoba viszhangzik a visitozástól, és a már-már hisztérikussá váló nevetéstől. A nő arca vörös, mint a cékla, végigfolynak rajta a könnyek. A nagyra tátott szájat egyre hangosabb sikolyok hagyják el, a törékeny kis test egyre vadabb táncot jár.

A férfi úgy dönt, megkegyelmez. Beletelik pár perc, mire felesége újra beszélni tud.

- Ezt soha többet ne csináld! Érted? Soha soha többet! Úr Isten! Azt hittem beleőrülök. Nem tudod milyen érzés. Ezt nem lehet ép ésszel kibírni. Soha többet nem engedem magam csiklandozni!


Pár hét múlva a házaspár nagy vendéséget csapott. Az okot az új lakás szolgáltatta, minden havert elhívtak családostól, szuper buli volt. Az asszonyka az új konyhában olyan vacsorát csinált, hogy a haverok hetekig emlegették. Mikor elment az utolsó vendég is, a nő rendezkedni, mosogatni kezdett. Az edény szinte hegyekben állt, még kölcsönkért tányérok is voltak közötte. A férj megkérdezte:

- Felváltsalak szívem? -